Vi

Energiapajzs
[Passzív] Energiapajzs
Vi idővel feltölt egy pajzsot. Ha bármelyik képessége eltalál egy ellenséget, a pajzs aktiválódik.

Ugrózúzó
[Q] Ugrózúzó
Vi feltölti a kesztyűit, és útjára enged egy páncéltörő ütést, amely előrehúzza őt. Az eltalált ellenfeleket hátralöki, és Horpasztó ütéseket mér rájuk.

Horpasztó ütések
[W] Horpasztó ütések
Vi ütései megtörik ellenfele páncélját, ezzel Vi bónusz sebzést okoz, és támadási sebessége is megnő.

Határtalan erő
[E] Határtalan erő
Vi következő támadása átrobbantja célpontját, ezzel sebzést okoz a mögötte álló ellenségeknek.

Lerohanásos támadás
[R] Lerohanásos támadás
Vi ráront egy ellenségre, miközben minden útjába állót félrelök. A célpontját elérve a levegőbe röpíti azt, utánaugrik, majd beledöngöli a földbe.

Vi egykor bűnözőként járta Zaun könyörtelen utcáit. Forrófejű, impulzív természetű, félelmetes nőszemély ő, aki semmibe veszi a tekintélyt. Vi szinte teljesen egyedül nőtt fel, ennek eredményeként rendkívül kifinomult túlélési ösztönt fejlesztett ki, amelyhez különösen kegyetlen, csípős humor párosul. Jelenleg rendfenntartóként szolgál Piltover Védelmezői közt, és olyan nagy erejű hextech kesztyűket visel, amelyekkel különösebb erőfeszítés nélkül zúzhat be koponyákat és falakat egyaránt.

Vi a gyerekkorából nem sok mindenre emlékszik, és legszívesebben még azt a keveset is elfelejtené. A koldusgyerekek bandáiban nevelkedve gyorsan megtanulta, hogy a túlélés érdekében az eszét és az ökleit is használnia kell. Az irgalmatlan környezet szép lassan érzéketlenné tette, és végül olyan nő vált belőle, aki bármilyen helyzetből képes kidumálni, vagy kiverekedni magát. A legtöbbször szívesebben választja az utóbbi lehetőséget.

Vi szüleiről még gyerekkori ismerősei sem tudtak semmit. Többek tudni vélték, hogy a Zaunban egyébként is gyakorinak számító ipari balesetek egyikében vesztették életüket. Vannak, akik azt állítják, hogy emlékeznek rá a zauni Remény Házából, amely egy omladozó hegyi barlangból kialakított árvaház volt. Egyszer egy hírhedten elmebeteg guberáló a halálos ágyán azt mondta, hogy egy kétszemélyes mózeskosárban talált rá egy régi vegyi laboratórium romjai között. Egy idő után Vi feladta a reményt, hogy valaha is bármit megtudjon szülei kilétéről, és belátta, hogy vannak dolgok, amelyekre jobb, ha soha nem derül fény.

Ahogy Vi egyre nagyobb hírnévre tett szert az alsóvárosi bandák körében, úgy váltak egyre vadabbá a róla szóló történetek. Az extravagáns pink hajával különösen feltűnő látványt nyújtó Vi a zauni utcák jellegzetes elemévé vált. Akár a feldühödött árusok elől menekült a peremi piac csillogó árkádjai alatt, akár a Sikátorok színpompás bazársorain vonult végig, vagy a Piltoverbe tartó hexdraulikus kocsik vonóhorgán utazva közlekedett a városban, mindenki azonnal felismerte. Ha bárhol verekedés tört ki, esetleg valamilyen svindlibe lehetett keveredni, szinte biztos volt, hogy Vi ott van. Méghozzá a csetepaté kellős közepén. Vérbeli bajkeverőként szerzett hírneve ellenére mindig tartotta magát az elveihez. Például soha nem lopott olyantól, akinek nem tellett másikra abból, amit elvett, és sosem bántott olyan embert, aki nem érdemelte meg.

Ahogy egyre idősebb lett, úgy váltak a stiklijei is egyre vakmerőbbekké egészen addig, amíg egyszer saját bandát nem alapított. Rámenős és hirtelen haragú természete miatt még ekkor is a kelleténél több mindent próbált erőszakkal megoldani, és bár az összes nézeteltérésnél övé lett az utolsó szó, mindig szerzett mellé egy-egy monoklit vagy egyéb sérülést. Az évek alatt Vi barátságot kötött a Sikátorok szélén lévő kocsma tulajdonosával, akinek némileg sikerült megfékeznie, de legalábbis visszafognia Vi önpusztító szokásait. Megerősítette abban, hogy soha ne adja fel az elveit, és fegyelmezett harcmodorra tanította. Azt is megmutatta neki, hogyan tudja hatékonyabban kordában tartani a haragját.

Bár a férfi befolyása nyugtatólag hatott rá, Vi bandája rendszeres portyákkal dúlta fel Zaun városát, a vegyszerbárók pedig mindezt csak azért tűrték el, mert időnként hasznukra volt ez a bagázs. Vi olyan emberként vált ismertté, aki kérdés nélkül és biztosan elvégzi a rábízott feladatot. Annak ellenére, hogy a törvényszegők életét élte, erkölcsei és lelkiismerete egyre ritkábban hagyták nyugodni, ha eszébe jutott a pusztítás, amit a zauni bandákkal együtt véghezvittek.

Az utolsó csepp a pohárban számára az volt, amikor egy másik bandával együtt rajtaütést terveztek egy értékes nyersanyaggal teli vegyi üzemen. A kocsmában kihallgatta a bányászok beszélgetését, így megtudta, hogy mikor érkezik az ércekért járó fizetség, és kitervelte, hogyan szabadítja majd meg az aranytól a bánya tulajdonosát. A terv megvalósításához több emberre volt szüksége, így vonakodva bár, de bevonta a balhéba a Gyárerdő Ördögei néven ismert bandát. Minden a terv szerint haladt, amíg az Ördögök vezére egy gigantikus zúzóöklökkel felszerelt, vegyi meghajtású bányászgólemmel péppé nem verette a bánya tulajdonosát. Az Ördögök a bányába terelték a munkásokat, a vezér pedig a fokozatosan túlterhelődő gólemet felhasználva elkezdte beomlasztani a bejáratot. Az öncélú pusztítás és mészárlás láttán Vi éktelen haragra gerjedt. Sima ügy lett volna az egész, erre azok az elmebeteg idióták elszúrták!

A Gyárerdő Ördögei felmarkolták az arany rájuk eső részét, és olajra léptek, a fulladásra ítélt bányászok pedig a tárnában rekedtek. Vi nem hagyhatta őket meghalni, ezért gyorsan leszerelte a robbanásig terhelt gólem zúzóökleit, még mielőtt azzal együtt megsemmisültek volna. A kesztyűk rögzítőmechanizmusa gyötrelmesen szorította a karját, de Vi kitartóan küzdött a kínzó fájdalom ellen, amíg a törmeléken keresztül utat nem tört a bányászokhoz, megmentve őket a biztos haláltól.

Miután kiszabadította a bányászokat, bandájával és a maradék arannyal együtt elmenekült a helyszínről. Vi másnap látogatást tett a Gyárerdő Ördögeinél. A gólemtől szerzett zúzóököl segítségével úgy elbánt az egész bandával, hogy a zauni gengszterek azóta is áhítattal mesélik egymásnak az erről szóló történetet. A bányarablás során történt kudarc volt az utolsó csepp a pohárban. Vi ekkor megesküdött, hogy soha többé nem dolgozik olyannal, akiben nem bízhat meg teljes mértékig. A zúzóöklöket megtartotta, és úgy módosíttatta, hogy használat közben ne okozzon fájdalmat, így egy felbecsülhetetlen értékű fegyverre tett szert a feltörhetetlen páncéltermek és páncélozott, aranyat vagy egyéb értékes árut szállító konvojok kifosztásához.

Vi a nagy felbolydulás idején eltűnt Zaunból. Akkoriban a szokásoshoz képest is különösen feszültté vált a két város közötti kapcsolat. A gengszterek azt beszélték, hogy egy óriási robbanás következtében életét vesztette Zaun központjában, egy másik pletyka szerint viszont messzi földre menekült. Az igazság végül akkor derült ki, amikor az Öreg Haspók Sebhelyei névre hallgató, elvetemült banda Piltover-szerte elkövetett gyilkosságsorozatának egyszer csak véget vetett Piltover seriffje és új szövetségese. Vi. Zaun korábbi maffiavezére onnantól a rendfenntartók szolgálatában állt, méghozzá egy rendkívüli, új fegyverrel a birtokában. A kémiailag felerősített zúzóöklöket egy hextech kesztyű prototípusára cserélte, és valahogy idősebbnek is tűnt, mintha olyasmin ment volna keresztül, ami örökre megváltoztatta őt. A régi Vi, aki először ütött, és csak aztán kérdezett, még mindig ott élt benne, de az évek során felnőtt, és ráébredt, hogy annak az útnak, amit eddig követett, csak egyféle vége lehet.

Senki sem tudja, hogy Vi hogyan lépett szövetségre Caitlynnel, de bármiféle titok is köti össze őket, azóta sem derült rá fény. A Piltover-szerte terjedő erőszakhullám természete alapján arra lehet következtetni, hogy az egésznek egy bizonyos kék hajú zauni bajkeverőhöz van köze.

Belépés