Amikor Heimerdinger és yordle kollégái Piltoverbe költöztek, a tudományt választották életmódjuknak, és szinte azonnal számos úttörő munkával járultak hozzá a technomágiai közösség gyarapodásához. A yordlék, ha híján vannak a szellemi kalibernek, szorgalommal pótolják azt. Corki, a vakmerő tüzér azzal tett szert erre a címre, hogy kipróbálta az egyik ilyen hozzájárulást, a felderítő műveletekre tervezett frontvonalbeli kopter eredeti példányát – később ez a légi támadójármű Bandleváros Felderítő Erejének (BVFE) gerincévé vált. Repülőszázadával – a Puffogó Viperákkal – Valoran felett repked, szemrevételezi a tájat, és egy kis légi akrobatikával is szórakoztatja a lent nézelődőket.
Corki a Puffogó Viperák leghíresebbje, aki mindig megőrzi hidegvérét a tűzharcban, és az őrültség határát súroló vakmerőséget tanúsít. Számos szolgálati utat teljesített már, és gyakran önkéntesként jelentkezett az ellenséges vonalak mögött végrehajtandó küldetésekre, amelyek során információkat gyűjtött vagy üzeneteket kézbesített a veszélyzónákon keresztül. A veszély jelentette számára az életet, és semmit sem élvezett jobban, mint egy jó kis reggeli repülős csatát. Corki több volt, mint egy kiváló pilóta. Számos módosítást végzett a kopterén, és fegyverek egész arzenáljával szerelte fel azt – ami egyesek szerint inkább a látványt, mintsem a funkciót szolgálta. Amikor a nyílt ellenségeskedések megszűntek, Corkit nyugdíjazták, amit ő úgy élt meg, hogy „tönkretették a hajtóművét és megnyirbálták a szárnyait”. Próbálkozott kanyon- és műrepüléssel, ám ez már nem volt ugyanaz az égen körülötte csíkot húzó lőpor üdítő szaga nélkül.