Amikor az emberek Jinxre néznek, általában egy állig felfegyverzett, őrült nőt látnak, de néhányan még emlékeznek a viszonylag ártatlan zauni kislányra – egy műszerészre, tele nagy ötletekkel, aki nem találta helyét az emberek között. Senki se tudja biztosan, hogyan vált ebből a kedves gyerekből felelőtlen, a rombolásról elhíresült és kiszámíthatatlan csínytevő. Az anarchiakeltés iránti páratlan tehetsége azonnal legendává tette, amint berobbant a piltoveri életbe.
Jinx először a piltoveri lakosok elleni anonim „csínytevéseivel” került be a köztudatba… és elsősorban azokat célozta meg, akik kapcsolatban álltak a gazdag kereskedőcégekkel. Ezek a csínyek a közepesen idegesítőektől a veszélyes bűncselekményekig terjedtek. A Fejlődés napján eltorlaszolta az utakat egy csordányi egzotikus állattal, amelyeket Mei gróf állatkertjéből szabadított ki. Kidekorálta a város ikonikus hídjait tüneményes és pusztító erejű lángcsapdákkal, hetekre megzavarva ezzel a kereskedelmet. Egyszer még a város utcatábláit is sikerült teljesen átrendeznie.
Bár az ismeretlen bajkeverő látszólag véletlenszerűen választotta ki a célpontjait, és az indítéka is szimpla káoszkeltésnek tűnt, a cselekedetei mindig arra szolgáltak, hogy leállítsák a város megszokott nyüzsgését.
Az őrzők természetesen több bűnét is az alsó város vegyszerbandáinak tulajdonították. Jinx nem örült, hogy mások aratják le a babérokat tetteiért, ezért gondoskodott arról, hogy onnantól kezdve minden bűnténye helyszínén otthagyja a névjegyét. Elkezdtek keringeni a hírek a rejtélyes, kék hajú zauni lányról, aki vegyszerbombákat, cápafejű rakétavetőt és golyószórót hord magánál. A hatóságok csak legyintettek az ilyen képtelen történetekre. Hogyan tehetne szert egy egyszerű bűnöző ilyen erős fegyverekre?
Úgy tűnt, hogy Jinx bombasztikus sorozata soha nem fog véget érni, a városi őrök pedig képtelenek voltak elkapni a tettest. Elkezdte élénk színű graffitivel megjelölni a pusztítása helyszíneit, és üzeneteket hagyott, amelyekkel kifejezetten a város seriffjének legújabb bűnüldözőjét, Vi-t gúnyolta.
Jinx hírneve egyre csak nőtt, Zaun népét pedig megosztotta a kérdés, hogy ő egy hős, aki kibabrál az arrogáns piltoveriekkel, vagy pedig egy veszélyes őrült, aki csak fokozza a két város közötti feszültséget.
Több hónapnyi ámokfutás után Jinx lerántotta a leplet az eddigi legnagyobb tervéről. A védjegyévé vált neonpink színnel felfestett az Ekliptikus Trezor, Piltover egyik legbiztonságosabb kincstára falára egy igen előnytelen karikatúrát Vi-ról, és bejelentette a kincstár kirablására irányuló szándékát.
Piltover és Zaun városát az ideges várakozás kerítette hatalmába, ahogy egyre közeledett a rablás beígért időpontja. A többség abban is kételkedett, hogy Jinxnek lesz bátorsága felbukkanni, és kockáztatni a szinte biztos bekasztlizást.
A kitűzött napon Vi, Seriff Caitlyn és számos városi rendfenntartó várakozott a kincstár előtt, hogy csapdába ejtse Jinxet. Jinx azonban már napokkal ezelőtt becsempészte magát az épületbe egy túlméretezett pénzesládában. Amikor Vi meghallotta, hogy kitör odabent a káosz, tudta, hogy ismét kijátszották az őrzőket. Berontott a kincstárba, és az azt követő összecsapás füstölgő romokká változtatta az Ekliptikus Trezort. Jinx, a vidám bajkeverő pedig felszívódott.
Jinx továbbra is szabadon garázdálkodik, és állandó fejfájást okoz Piltover lakóinak. Számos utánzója akadt a vegyszerbandák között, és a tettei mindkét városban számos, az őrzők alkalmatlanságát hirdető szatirikus művet és új szófordulatokat ihlettek – bár eddig még senki se vette a bátorságot arra, hogy „Rózsaszín Álomnak” szólítsa Vi-t.
Nem világos, hogy mi Jinx végcélja, és hogy miért foglalkozik megszállottan Vi-jal, de egy dolog biztos: a bűntetteinek sora folytatódik, és egyre szemtelenebbé válik.