Senna útja a Fény Őrzőihez a sötétséggel kezdődött. A Fekete Köddel…
Senna fiatalon találkozott először a Köddel, amikor a tenger egy távoli Lidércjárás roncsait vetette partra a lány szigetén. A hajóroncsban rekedt Fekete Köd életre kelt, amikor élettel találkozott. Senna és a falu népe csak egy közelben lévő Őrző közbelépésének köszönhette, hogy túlélte a lelkek viharát… de a támadást követően Senna rejtélyes módon továbbra is vonzotta a Fekete Ködöt.
Elátkozott lett, megjelölte a Köd, így annak rettenete vég nélkül üldözte – úgy vonzódott hozzá a sötétség, mint haldokló molylepke az élő lánghoz. Sosem tudhatta, hol sújt le legközelebb – de ami még rosszabb volt, hogy amikor nem jött, Senna akkor is minden árnyékban a Ködöt látta.
Urias, az Őrző, aki megmentette Sennát – egy nyers modorú veterán – nem értette ugyan, hogy egy magányos lány miért vonzza a Ködöt, de azt tudta, hogy ha túl akarja élni, meg kell tanulnia harcolnia a sötétség ellen. Így tehát Senna csatlakozott Uriashoz és a Fény Őrzőihez. Ez a szent rend az Áldott-szigetekről származott, ahonnan a Fekete Köd is. A lány a sötétség halálos ellenségének bizonyult. Kitanulta az Uriastól kapott ősi fegyver használatát, és megtanulta a fénybe irányítani a lelkét.
Senna egyre jobban összecsiszolódott Uriasszal, és hozzászokott mogorva utasításaihoz, ám közben megtanult távolságot tartani másoktól. Ha túl közel engedte volna őket magához, csak megsérültek volna, amikor újra megjelenik a Köd. Senna sosem maradhatott túl hosszú ideig egy helyen. Valahányszor őt és Uriast befogadta valaki, az hamarosan ostrom alatt találta magát. Miután Urias elesett, Sennában kétségek merültek fel, hogy valaha közel enged-e még magához valakit.
Vonakodva kereste fel Urias családját Demaciában, hogy beszámoljon nekik a férfi sorsáról. Ott találkozott Urias fiával, Luciannel, aki nem tágított, amíg Senna meg nem engedte neki, hogy részt vegyen Urias búcsúztató virrasztásán. Az első pillanattól kezdve zavarban érezte magát, és nem tudta, elég erős falakat húzott-e maga köré, hogy a makacs, vicces és szeretettel teli Luciant távol tartsa magától. Idővel egyértelmű lett, hogy Lucian helye az Őrzők között van, és Sennával partnerek lettek.
Ahogy egyre többet szolgáltak együtt, erősödött közöttük a kötelék, Senna pedig rájött, hogy nem az számít, a falaival kit tart távol magától, hanem az, kit enged közel. De ahogy Lucian egyre jobban beleszeretett Sennába, egyre erősebb lett benne a vágy, hogy megmentse őt az átoktól. Idővel már csak ez lebegett a szeme előtt, és a fény a tekintetéből a fegyverébe vándorolt. Senna aggódni kezdett, hogy Lucianben a szerelem helyét a sajnálat veszi át.
Senna és Lucian a gyógymód keresése közben került összetűzésbe Threshsel, a szadista lidérccel. Csak egy hajszál választotta el őket, hogy választ kapjanak a Romlás és a Sennát sújtó átok rejtélyeire, ezért Lucian nem volt hajlandó meghátrálni…
Thresh láncai Senna felé lendültek, miközben ő a lidérc és a férje között állt. A kasza érintésénél is fájdalmasabb volt látnia a gyötrelmet Lucian tekintetében. Utolsó leheletével Senna azt kiáltotta Luciannek, hogy meneküljön.
De ahogy megérezte a végzetes csapást, és felismerte, hogy vesztett, arra is rájött, hogy van remény. A Köd egész életében üldözte, de többé már nem kellett félnie tőle. A segítségével bejutott Thresh lámpásának sötétjébe, hogy kiderítse, mit rejt.
Az átok lett az egyetlen esélye a megváltásra.
Amíg Lucian éveken át küzdött, hogy elhozza a békét szerelmének, Senna felderítette túlvilági börtönét. Megtudta, hogy az átka eredete az élet volt. Az élet mindenki másnál fényesebben ragyogott benne – megfertőződött vele, amikor megtalálta a Lidércjárás partra vetett roncsait. A roncsok között megérintette egy nagy erejű kóborló lélek, és átadta neki a benne lévő természetellenes életet…
Ez az élet volt az, amiről a Fekete Köd nem tudott lemondani.
Ezt az erőt felhasználva Senna magába tudta húzni a Ködöt a lámpásban, és ezzel elérte, hogy elengedjen más lelkeket. A megszabadított lelkek között voltak olyan Őrzők, akik rég elfeledett tudás birtokában voltak a Romlás eredetéről, Senna átkáról… és a szeretetről, amely miatt az átok létrejött.
Amikor Lucian a lámpásba lőtt törött fegyverével, hogy véget vessen a benti lelkek szenvedésének, Senna már várta. A többi lélektől magához vonzott Ködbe burkolózva elmenekült. Halott volt, de élt is az átoknak köszönhetően. Az elesett Őrzők fegyvereiből kovácsolt ősi ágyújával fényt és sötétséget lő egyszerre.
Senna már nem menekül a Köd elől, és ismeri a bezárt lelkek szenvedését. Bár fájdalmas számára, de kiszívja belőlük a Ködöt, ezzel felszabadítja őket, és sötétséggel pusztítja el a sötétséget. Örömmel várja a halált, valahányszor lidérccé változik, hogy az ellenségeihez váljon hasonlóvá, majd az őt megfertőző életnek köszönhetően újjászülessen.
Noha Senna és Lucian szerelme a lány halálát is túlélte, most az újjászületésének következményeivel is szembe kell nézniük. Senna már tudja, mit kell tenniük – a lámpásban talált rá a válaszra.
Meg kell találniuk a Letaszított királyt, és minden áron meg kell állítaniuk…