Yuumi

Bandlevároson túl volt egyszer egy erdős völgy, ahol holdlepkék repkedtek, a folyóban pedig ezernyi szivárványhal úszkált. A zöldellő fák között volt egy kunyhó. Ott élt Norra, a yordle boszorkány, és a macskája, Yuumi.

Yuumi születésétől fogva védelmező mágikus erővel bírt. Éveken át kényelemben élt, üldözte a napsugarat, és az egérfák alatt szundikált. Amikor kedve támadt egy új kalandhoz, Norrával tartott felfedezőútjai egyikén, bejárva vele az anyagi és a szellemi létsíkokat. Norra furcsa dolgokat gyűjtögetett, például törött csészéket, színes üvegszilánkokat és szokatlan varrású szöveteket. Áhítatosan vizsgálgatta mindegyiket, de Yuumi sosem értette, hogy mi haszna származhat belőlük. Mindenesetre Yuumi varázsereje segítségével védelmezte Norrát minden veszélytől, és melengette a lábát, amikor hazatértek.

A világok közötti kapuk szeszélyesek, és ritkán nyílnak meg, még az olyan ügyes lények előtt is, mint a macskák. Yuumi sokszor figyelte, ahogy más yordlék napokon át várták, hogy a keleti csillag egy bizonyos szögben álljon valamelyik kő kapuív felett, vagy ahogy az iszapban gázolva türelmetlenül kutattak egy olyan mocsári liliom után, amelyen ezüst bimbó hajtott ki – csak ilyenkor nyíltak meg az átjárók. Yuumi yordle gazdája, Norra azonban egy nagy hatalmú ereklye, a Határmezsgyék könyve segítségével azonnal eljuthatott bármilyen helyre, amelynek képe szerepelt a lapokon. Amikor Norra megnyitott egy kaput, Yuumival együtt vidáman ugrottak be a papíron támadt fénylő átjáróba, és egy csapásra a kiszemelt helyen találták magukat. Pár pillanattal később pedig a könyv is megjelent mellettük.

Yuumi nem szentelt túl sok figyelmet a könyvnek... legalábbis addig a csillagtalan estéig, amikor a holdlepkékkel és a fényes fénnyel való játszadozást megunva hazatért, és üresen találta a házat. A könyvet a gazdája asztalán találta, és ahogy sietősen átlapozta, döbbenten vette észre, hogy néhány lapot teljesen kitéptek. Mivel a címét nem tudta elolvasni, ezért kétségbeesésében egyszerűen „Könyvnek” szólította. Válaszul a varázstárgy megrázta magát, és Yuumi meglepve tapasztalta, hogy gondolatokat hall a nagy papírsurrogás közepette. Bár nem tudott hangot kiadni, Könyv meg tudta értetni magát vele. Yuumi megtudta, hogy Norra egy olyan veszélyes helyre indult, hogy inkább elpusztította az oda vezető átjárót maga mögött.

Yuumi tudta, hogy meg kell mentenie Norrát, ezért Könyv segítségét kérte. Ezernyi oldalának mindegyike egy újabb helyre vezetett az anyagi és szellemi létsíkot összekötő mágikus vonalak mentén. Bár az oldal, amelyen keresztül Norra utazott, elveszett, Yuumi remélte, hogy Könyv a yordle közelébe tudja vinni őket. Yuumi és Könyv készek voltak átkutatni minden lehetséges világot. Könyv szokatlan Őrzőre talált. Yuumi megesküdött, hogy egy oroszlán bátorságával fogja oltalmazni, mert ha a varázstárgy rossz kezekbe kerül, mindenféle kellemetlen és veszélyes alak juthatna be Bandlevárosba.

Yuumi és Könyv nekivágtak a fáradságos útnak, veszélyes és ismeretlen tájakra utazva. Yuumi Norra illatát keresve szaglászott, de mindhiába. Yuumi néha egy kis szünetet tartott a kutatásban, hogy megkergessen egy egeret, vagy visszanyerje erejét egy kis szunyókálással, Könyv azonban bosszantóan óvatos volt, zsörtölődött az elvesztegetett idő miatt, és mindenhol veszélyt sejtett. Ennek ellenére Yuumi és Könyv is elszántan kereste tovább gazdájukat, hogy egy nap hazatérhessenek vele.

Amikor nagyon hiányzott neki Norra, Yuumi társaság után nézett. Az egyik kedvence egy ajtót cipelő juhász volt, akinek vaskos bajusza volt, és olyan hangosan kacagott, mint egy zubogó patak. Yuumi egy ideig az ő vállán pihent meg, védelmezte a dühös hószellemektől, akik jégviharokat zúdítottak rá, a férfi pedig cserébe friss halakkal etette.

Később Yuumi megérezte a gazdája szagát egy hatalmas shurimai rom közelében. Mélyen a homokba ásott, ahonnan előkerült egy kék cserépdarab, amely akár Norra egyik teáskannájából is származhatott. Mielőtt folytathatta volna a kutatást, egy vérszomjas bestia tört elő a homok alól. Yuumi és Könyv alig tudott elmenekülni előle. Bele sem mert gondolni, hogy mekkora káoszt okozhatott volna a lény, ha karmával beletép Könyv oldalaiba.

Bár szokatlan párost alkotnak, Yuumi és Könyv igazi barátok lettek, akiket a Norra iránti szeretetük vezérelt. Yuumi folytatja a kutatást eltűnt gazdája után, hogy egy nap visszatérhessen korábbi életéhez, és naphosszat a napon szunyókálhasson Norra mellett.